cseppgyerek

Szokványosan és azon túl is emlékezetes hétvége volt Hétesen Húsvétkor, az Úr 2012. esztendejében. Ezt írták naplójukba a lányok, Berta, Fanni és Juci:

Helyzetkép

Több csoportban tartottunk foglalkozást (10-10 fővel) a fürdőház felső emeletén lévő teremben. Rengeteg gyereket tudtunk így bevonni, mivel nem kellett járkálni az alkotó és a telep között. Ez nagyon jó volt, még olyanok is jöttek, akik nagyon kicsik és nem engedik el a szüleik, de így az anyukák is bejöttek velük. A gond csak az, hogy jelenleg nem zárható (illetve csak nehezen) a lenti ajtó, ezért nem tudtuk megoldani, hogy ne rohamozzanak meg minket mások is. Kb. 10 fő fér el kényelmesen fönt, efölött már nagyon zsúfolt és a káosz is eluralkodik.

Az ablakot előző éjszaka sajnos bedobták kővel, így söpréssel kellett kezdenünk a foglalkozást, és a veszélyforrást nem sikerült eltüntetnünk.

Mivel nem volt nagy hely fent, énekelni és futkározós játékokat nem tudunk csinálni. Színes ceruzák és zsírkréták voltak nálunk, meg rengeteg papír (ebből szerintem 100 is elfogyna, ha annyit vinnénk ) és húsvéti rajzokat készítettek.

Tanulságos, hogy nagyon kevés és egyszerű eszközzel is ugyanolyan jól le lehet őket kötni. Azt figyeltük meg, hogy a foglalkozásokon való részvétel legfőbb motivációja a kiválasztottság érzése. Úgyhogy amíg lehetőség van rá, érdemes a fürdőházban vagy az alkotóban csinálni csoportos foglalkozásokat és nem csak a telepen játszani velük nagy csoportban.

(Viszont épp a kiválasztás a legnehezebb, aki épp nem jöhet, nehezen érti meg. Ezért úgy alakult, hogy míg Bertával a fürdőházban tartottuk a foglalkozást, addig Juci a fürdőház előtt énekelt, körjátékozott a gyerekekkel.)
(Juci)

Kicsik

Rezső (idősebb fiú) nagy segítség volt nekünk, őrt állt az ajtó előtt és nem engedte be (próbálta nem beengedni) az aktuális csoportból kimaradt gyerekeket.

Mikor kiértünk a telepre, irtó aranyosak voltak a kicsi és persze nagyobb fiúk is. Meglocsoltak, verset mondtak piros tojásért cserébe. Érdekes volt, hogy a lányok egészen gyorsan és könnyen elfogadták, hogy ők most nem részesülnek a jutalomban. Ez nem adományozás volt, hanem a hagyományokhoz híven megköszöntük a fiúknak a locsolást.

Anna és Aranka először voltak velünk, nagyon rendes és csendes kislányok. Későbbre azért Anna megnyílt és belefolyt a szokásos üvöltözésbe Élvezik a rajzolást.

Pityunak régóta ígérgettük, hogy felvisszük az alkotóba, ők (Dezső, Karcsi, ...) próbáltak mindig bekéredzkedni a csoportba. Most tündérien rajzolt, ráadásul a haverjai nélkül jött fel egyedül, nagyon rendesen csinálta a feladatot.

Annamari is először volt velünk ilyen foglalkozáson, a fényképezőgép nagyon érdekelte, sok képet is csinált. A feladatban is részt vesz.

Gáborka nagyon ügyesen rajzolt most is, kiemelkedően kreatív és tehetséges. Néha kicsit előtűnik agresszív énje, de rajzolás közben nyugodt és elmélyül benne.

Ábel bátyjához hasonlóan ügyes, kreatív és tehetséges. Nagyon jót tesz nekik a foglalkozás, mindig nagyon várják, hogy rajzolhassanak.

Réka egy kezes báránnyá alakult át talán a rendszerességnek köszönhetően. Már általában nagylányosan viselkedik. Korábban nagyon agresszív volt, de most már mindig rendesen és nyugodtan csinálja a feladatot.

Boglárka egy tündér. Mikor sorban álltak az ajtó előtt és próbáltunk csoportbeosztást csinálni, akkor őt tettük az első csoportba. Külön kérte (és elmondta kb. 10-szer), hogy helyette menjen a Koppány az első csoportba, nehogy ne legyen több csoport és kimaradjon az öccse a foglalkozásból. Rendesen és nyugodtan rajzolt ő is.

Tibi meglepően rosszcsont volt. Belefirkált más gyerekek rajzaiba, folyton felhívta magára a figyelmet. Nem lehetett leállítani, szép szóval és szuggesztív ráhatással sem. Egyébként élvezi a foglalkozást, csak a kisebbeket közben folyton cseszteti.

Imre és Jenő Várkonyról jöttek, szépen kiöltözve locsolni érkeztek a helyi rokonokhoz. Eszméletlen aranyosak voltak, jól kijöttek a hétesiekkel (Harkály Tibi rokonai szerintünk). Korukhoz képest nagyon fejlettek, az 5 éves Imre (még óvodás!!) hiba nélkül lemásolja a nevét. Sokszor kérnek megerősítést közben. Nagyon illedelmesek, szófogadóak.

Hunor az egyik legnagyobb meglepetést okozta nekünk. Nagyon szépen, nyugodtan csinálta a feladatot, pedig előre kikötötte, hogy ő ilyet nem tud rajzolni, csak „másmilyet”. Egyszer sem kellett rászólni, we love him:D

Fülöpkével most sokkal nehezebb volt, mint általában. Nagyon bepörgött, nem is ült le rajzolni, inkább fényképezett. Folyton a kitört ablakhoz ment, amire külön megkértük őket, hogy ne tegyék. Fel és le járkált, nem tudott nyugton maradni.

Ez csak azért lehetett, mert nem voltam ott:))LOVE.
(Juci)

Klára és Levente anyukájukkal jöttek (ők az egyik család, ahol a gyerekek még picik és nem mernek eljönni velünk az alkotóba, így viszont szívesen bekapcsolódtak). Klára nagyon ügyesen rajzol, Levente még nem igazán tud, de próbálkozott. Ők nagyon hosszú ideig fent voltak az anyukájukkal, élvezték.

Flóra és Rakamaz szintén anyukájukkal jöttek és szintén kicsik még. Őket nem engedik velünk egyedül az alkotóba. Flórácska rajzolgatott, Rakamaz is részt vett a feladatban. Ők is jó hosszú ideig voltak fent, a két anyuka közben jól elbeszélgetett.

Szidi, Tibi, Dali az egyik legtündéribb testvércsoport (Kriszti és Zsófika most sajnos kimaradtak). Mindannyian kicsit túlpörögtek, az alkotóban nyugodtabbak szoktak lenni, valószínűleg kihatott rájuk a fent uralkodó káosz és talán az is, hogy a nővéreik nem voltak velük. Ők mind próbáltak elcsenni ceruzákat, hogy otthon is rajzolhassanak. Végül visszakértük tőlük és elmagyaráztuk, hogy miért nem szabad elvinni őket.

Koppány nagyon cuki volt, ő a kis üdvöskénk. Eleinte mindig agresszív volt, fel-alá rohangált, nem volt hajlandó semmit 5 percnél tovább csinálni. Most nyugodtan ült és elmélyülten rajzolt, koncentrált a feladatra. (Ilyenkor ráncolja a homlokát és irtó édes )

Rebekka is sokat fejlődött, lecsillapodott, már nem őrjöng. Ő nagyon jól rajzol, aprólékos, kidolgozott munkát készít. Már nagyon jól elsajátította a szabályt, hogy nem lehet több foglalkozáson részt venni. Nagyon lelkes, már a telep végéről rohan elénk.

Márika most egészen visszafogott volt, annak ellenére, hogy Dalma is velünk volt. Szépen csinálja a feladatot. Már nem csak a telefonunk érdekli Kicsit akaratos, de kezelhető.

Örs először volt velünk, nagyon pici még, nem tudta megmondani, hogy hány éves. (én 4 körülre tippelem) Rajzolni még nem tud egyáltalán, éppen csak firkálgatott valamit. Csak ült és nézett tátott szájjal, eléggé le volt lassulva (nem tudjuk, hogy a helyzet volt e neki szokatlan vagy ő eleve ilyen).

De nagyon cuki, olyan mint egy kis hal. :)
(Berta)

Róza most is jó volt, mint mindig. Megbízható és fegyelmezett. Ritkán elszakad nála is a cérna és üvöltözik a többiekkel, de nagyrészt csöndes.

Márti másodszor volt velünk és egyre jobban tud alkalmazkodni. Élvezi és teljesen felszabadult. Úgy látszik családi vonás náluk a rajzi tehetség (Gáborka tesója).

Guszti nagyon ügyes, rendes, fegyelmezett. Mindig segíteni szeretne, lapot oszt, mosogat, vizet hoz.. Lelkes, mint a Rózsika féle lányok. Gyorsan és jól beilleszkedett, pedig ők nem régen költöztek Várkonyból Hétesbe.( már előtte is sokat voltak itt, de velünk nem jártak foglalkozásokra)

Alma rendes volt, nem kiabált, pedig tudjuk, hogy akkor nagyon cuki Egyre nagylányosabb, már a fogai is kezdenek kiesni.

Nagyok

Bendegúz inkább fotózni és fotóztatni jött, de aztán leült rajzolni. Próbálta ő is felvenni a biztonsági őr szerepét, de már nem volt rá szükség, mert Rezső biztosított minket.

Fridának jó nagy szája van, de ő is rajzolt végül. Kezdtek elfogyni a lapok, mire ők feljöttek, meg szerintem igazából nem is igazán rajzolni akartak ők feljönni, de jó, hogy végül beálltak.

Pixynek nem maradt lap, csak fotózott. Tök jól elvolt ő is.

Nóra rajzolt, elszórakozott a többi naggyal.

Lili jól rajzolt és verset is írt, elmélyülten dolgozott.

Petúr kicsit ellenálló volt, nem is rajzolt, inkább csak miattunk jött fel szórakozni.

Dénes elképesztően tehetséges a rajzban, szereti is csinálni. De azért néha előtör belőle a kamasz fiú.

Összefoglalva a nagyokkal elég nehéz volt bírni, mert egyszer csak ránk törtek, nem is tudtuk, hogy jönnek. Nem lehetett őket kiküldeni sem, mert közel vannak hozzánk korban, nem hallgatnak ránk. Nem volt akkora katasztrófa, hogy bejöttek, sőt jó volt látni, hogy ők is rajzolnak. A kicsikkel való munkát viszont nagyon megnehezítik, érdemes lenne nekik valamilyen külön foglalkozást csinálni.

Luca, Kriszti és Zsófika végül nem tudtak jönni, mert már nem volt elég lap, pedig ők voltak a legtürelmesebbek. Utána sem őrjöngtek, csöndben elfogadták, csak mi sajnáltuk őket. Legközelebb mindenképpen be kell őket is vonni, nem lehet hátrány, ha valaki türelmes és csöndes.

Szülibuli

Este megtartottuk a Rokkos ünnepségét a gyerekekkel. Kiraktuk rajzaikat egy nagy szívecskébe, beleálltak a gyerekek és énekeltek neki.

Átírtuk József Attila Születésnapomra c. versét, ami így hangzott:

25 éves lettem én,
meglepetés e költemény
csecse,
becse

Ajándék mellyel meglepünk,
a Hétesben énekelünk
neked,
neked

Két ózdi éved elszelelt
s mindig csak barna Sophira telt
azám,
lazán

Lehettél volna TáTK-s,
nem ily zsidó szocmunkás
szegény
more

De nem lettél, mert Bépesten
eltanácsolt az egyetem
fura
ura

Ha örül Rudas Tamás úr,
hogy Rokkos nem statot tanul
zsamo
zsamo

Közöttünk nincs többé határ,
Hétes mindig hazavár
haza
haza.

Ja, és ezt így kell elképzelni:

És a legjobb, hogy mostmár ezt is úgy éneklik, mint a többi dalt, tudják hozzá a koreográfiát és élvezik.
(Juci)