cseppgyerek

Papp Sára Eszter vagyok, ötödéves szociológushallgató, főállásban mosoly annak, aki szembe jön. Idén nyáron voltam először Hétesben, ahol Gergővel az ovis csoport Sári nénije voltam, hiába igyekeztem simán Sári lenni.

Évek óta volt egy álmom, hogy szegény, hátrányos helyzetű, elsősorban cigánygyerekekkel foglalkozzak. Hétesben a hétesi gyerekeken kívül a csapattal is találkoztam, olyan emberekkel, akikkel boldogan működök együtt, csapattársak és szerintem kicsit már barátok is lettünk.

Bódis Kriszta kérdezte tőlünk, az önkéntesektől egyszer, hogy mit adtunk mi a hétesi gyerekeknek, mert amit mi kaptunk, azt mindenkinek egyértelmű, szeretetet, öleléseket, mosolyt, igyekezetet és bizalmat. Én remélem, hogy ugyanezt adtam nekik.

Sziasztok, Gergő vagyok, egyetemista. Leginkább emberekkel szeretek együtt lenni, meg egyedül, és remélem, ezzel sokan vannak így. Az ovis csoporttal foglalkoztam Hétesen, nagyrészt festettünk meg rajzoltunk. Én egyáltalán nem tudok rajzolni, szerencsére ők tudtak. Legegyszerűbben megfogalmazva azért mentem Hétesre, hogy megpróbáljak segíteni másokon és magamon.

Szia Dani!

Gergő vagyok Budapestről, tudod a rokkos. Itt minden oké, elkezdődött az iskola meg a munka. Igazából mikor visszajöttem Pestre és járkáltam a városban, elképzeltem, hogy itt vagy velem és megmutatok neked mindenféle jó helyet, meg, hogy focizunk itt az egyik téren. Remélem a labdátok megvan még, meg, hogy odaadod a többieknek is. Azért is vigyázzatok a labdára, mert ha lemegyek Hétesre, megtanítom nektek a világkört. Nem olyan nehéz, csak gyakorolni kell. Apádat üdvözlöm, remélem áll még az ajánlat, hogy ott aludjunk a Misivel. Tudod, akivel beszéltél telefonon. Ő kicsit megijedt, mikor azt mondtad neki, hogy szétütöd meg bedobod a tóba, de aztán mondtam neki, hogy csak vicceltél.

Visszanéztem a videókat, meg a fotókat amiket a telefonnal csináltál, elég jók lettek.

Ricsit is üdvözlöm, meg anyukádat, és mondd meg neki, hogy köszönöm a vakarót meg a bort! Meg apádnak is köszönöm a kávét, a pop cornt, a cigit meg a kólát. Jó volt ott nálatok néha megpihenni. Egyszer, mondjuk tavaszi szünetben, följöhetnél Pestre. Megkérdeztem anyukámat és azt mondta, hogy aludhatnál nálunk. Ezt majd megbeszéljük, addig még úgyis megyek Hétesre. A többit majd személyesen.

csá:

Gergő

kézbesítve: '09.10.13.

Fülöp Miklós vagyok, alias Miklóska. Egy általános iskolában tanítok alsóban. Mármint nem alsóban tanítok, hanem alsó osztályokban. Hétesen az iskolai csoportban tevékenykedtem, ahol sok kedves gyerekkel és felnőttel ismerkedtem meg, játszottunk, énekeltünk sőt még táncoltunk is.

Kedves Reni, Junior, Erik, Yoda, Dani, Zsolti, Laci, Krisztián és a Többiek!

Sokat játszottunk együtt Hétesen és szeretettel gondolok vissza az ott töltött napokra. Köszönöm a sok rosszcsontságot és szeretetet, amit tőletek kaptam! Nagyon ügyesen játszottátok a szallagos játékot, a számháborút és a BINGO is jól ment. Remélem jövőre sikerül mindenkit eláztatni még több vízibombával! Addig is mindenkit ölelek és remélem, nemsokára találkozunk! Sziasztok!

Miklóska

kézbesítve: '09.10.13.

Hámori Éva vagyok, kerámia tárgyakat készítek. A táborban a kézműves csoport tagja voltam. A gyerekekkel készítettünk gipszfigurákat, falidíszeket, képeslapokat, ékszereket.

Kedves Roxi, Anasztázia, Barbi, Liza, Rozi, Ramóna, Dani, Márió és a Többiek!

Örülök, hogy Veletek tölthettem ezt a hetet! Köszi, hogy olyan barátságosak voltatok és olyan lelkesen vettetek részt minden kézműves foglalkozáson!

Nagyon sok tehetséges gyerekkel és felnőttel találkoztam. Szebbnél szebb alkotások születtek, amire mindannyian büszkék lehetünk.

Jó lenne, ha a következő táborig otthon is gyakorolnátok, készítenétek rajzokat, díszeket, stb. Láttam, hogy a szülők is szívesen beszálltak a munkába és nagyon jó ötleteik voltak. Velük együtt gondolkodjatok azon, hogy miket fogunk jövő évben csinálni! Alig várom, hogy újra találkozzunk!!!

Éva

kézbesítve: '09.10.13.

Bercsényi Anita vagyok (avagy a Nyúl a bálban), szülésznő hallgató, és egészen hirtelen csöppentem egy éve Hétesre. Tavaly a sport csoportnak voltam a tagja, körjátékok, szaladgálás, pihenésképp kézműves foglalkozások keretében, rajzoltunk és gyöngyöt fűztünk. Idén a kézműves csoportban voltam, Évával együtt. Rengeteg rejtett kreativitás van mindenkiben, és ez évről évre egyre jobban látható, mindig van valaki, aki megmutatja egy új oldalát.

Kedves Laura, Roxi, Tamás, Annamari, Szinti, Dia, Liza, Yoda, Ádám, Márió, Dani, Hamis, Attila, Kati és minden hétesi!

Köszönöm, a második boldog egy hetet is. Imádom, hogy ennyire vidámak vagytok, hogy mindig jön egy cseppgyerek, aki rám mosolyog és átölel. Örömmel gondolok minden egyes hétesi sétára és a beszélgetésekre. A mosolygós pókemberekre és pillangókra. Az összecsomagolt és feladott kis „csomagokra”.

Katinak külön köszönet a táncverseny miatt. Ami remekül sikerült és csodaszép táncokat láthattunk, kár, hogy mindenkinek csak 2 perce volt a zsűri előtt.

Egy évre előre semmit nem tudni, de remélem, úgy, mint idén, jövőre újra találkozunk, és megint meglepjük egymást egy boldog héttel!

Ölellek titeket:

Anita

kézbesítve: '09.10.13.

Magam író, dokumentumfilmes, pszichológusként, a teleppel 1998 óta vagyok kapcsolatban. A közösség legtekintélyesebb tagja azóta barátom. Róla készítettem három éven keresztül első, az Isten adóssága című dokumentumfilmet. A gyermekei keresztanyjaként azóta családtagnak számítok.

Mikor először jártam Ózdon, a hétesi roma telepen, azt gondoltam, hogy pusztán a filmjeimmel segíthetek a társadalmi igazságtalanságok, problémák kezelésében. Hogy komolyan hozzájárulok a társadalmi egyensúly visszaállításához. De hamarosan fel kellett hagyjak a hagyományos forgatással. Nem bírtam tovább csupán néma, tehetetlen tanúja lenni a család és egy kirekesztett csoport életének, megpróbáltatásainak.

Cselekvő félként akartam részt venni a telep mindennapjaiban. Erkölcstelennek, embertelennek láttam minden más lehetséges magatartásformát. Nagy ívben tettem az ún. objektivitásra, szakmára, határokra még a saját magánéletemre is. Szerencsére fölborult minden. Nagyjából ez a borulás volt méltó ahhoz a botrányhoz, ami nyilvánvaló lett előttem. Botrány alatt a társadalmunk közönyét, passziv rasszizmusát, problémák elől gyűlöletbe vagy álmegoldásokba való menekülését értem. Ehhez én már - sem, mint alkotó, sem, mint hétköznapi ember - nem akartam asszisztálni tovább.

Ez az első tapasztalat, ez az aktivitás az általam létrehozott dokumentumfilmes nyelv alapja lett. Lényege a közelség és a belülről történő megmutatás. A cselekvés közvetlenségéből születő hitelesség.

"A hétesi modellprogram* személyes álmom volt sokáig. Aztán időről-időre számos támogató bekapcsolódott a munkába. Mára már nemcsak adományozók, de állandó önkéntesek, a telepi családok, az ózdi iskolák vezetői, és sok tenni vágyó ember, intenzíven dolgozunk azért, hogy megcsináljuk és meg is mutassuk, hogyan lehet civil aktivitással példaértékű eredményeket elérni egy hátrányos helyzetű, marginalizálódott csoport integrációjában, az ő együttműködésükkel. Vagyis közösen. A hétesi modellprogram közös álmunk lett. Pontosabban hétköznapjaink szerves része.”

Bódis Kriszta

Magyarország egyik legszegényebb roma telepén, az ózdi Hétes telepen a hétesi modellprogram részeként harmadik éve tartanak alkotótábort** Bódis Kriszta író és dokumentumfilmes vezetésével önkéntesek. A 2009-es tábor médiacsoportjának munkájával, a gyerekek cikkeivel, fotóival és videóival a hetes09.blog.hu-n már találkozhattak.

Most elindítjuk a folytatást, a cseppgyerek blogot is. Az idei tábor önkéntesei úgy érezték, hogy hosszútávon szeretnének a programban dolgozni, amely nem hagyja magára ezeket a tehetséges gyerekeket. A zenei csoport Koltai Kata gitárművész vezetésével azóta tovább működik két helyi általános iskolában. Horváth Emese hétesi anyuka bekapcsolódott a rendszeres önkéntes munkába és Bódis Krisztával életre hívták a női csoportot, ahol beszélgetnek, filmeket néznek, írnak-olvasnak és például befőzni is fognak. A médiacsoport pedig az október 18-ai Jobb velünk a világ rendezvényről tudósít majd elsőként.

Ez a blog azonban nemcsak a foglalkozásokról szóló beszámolókat tartalmazza majd, hanem például a gyerekekkel való kapcsolattartásunk fóruma is lesz. Ha szeretne többet megtudni a hétesi cseppgyerekekről, maradjon velünk, olvasson minket!