cseppgyerek

A házban nagy társaság fogad. Apuka, anyuka, gyerekek, rokonok. Borral, cigivel, chipsszel, hellyel kínálnak. Beszélgetünk. Politikáról, médiáról, munkáról, családról, bűnözésről, rasszizmusról, méltóságról. Érvelünk, gyakran egymás szavába vágva, egymást túlkiabálva, mégis meghalljuk, amit a másik mond. Mellettem egy ötéves forma kisfiú, Kubunak hívják, mert nagyon szereti a Kubu rostos gyümölcslevet. Végig csöndben van, fogja a kezem, én a fejét simogatom. Már vagy másfél órája ülünk így, nem nagyon figyelek rá oda, a családjával vitatkozom. Három napja vagyunk barátok. Indulni készülök. Mielőtt fölkelnék a kanapéról, Kubu megölel (azt hiszem olyan erősen szorít, amennyire csak bír), és azt kérdezi: „Miért nem vagy te cigány?”. A válaszon azóta is gondolkodom.

Hajdú Gergő, önkéntes

Hétfő délre mi is megérkeztünk Ózdra. Két teherautónyi adományt vittünk, és Dávid (Sára barátja) a csapat második felét hozta: Sárát, Évát, E. Krisztát és engem (Bódis Kriszta).

A vismajor miatt (életveszélyes utak) a december 20-ára hirdetett nagy ünnepség december 21-ére halasztott folytatására barb és Mari, Kata, Pali, Virág Eszter, Zsófi, Gergő már nem tudtak hozzánk csatlakozni, de a második felolvonás is nagyon jól sikerült.

Először Gyuricska István imatermébe mentünk, hogy elvigyük a karácsonyfát a Hétesbe, hogy azok is láthassák, akik vasárnap nem, hiszen az ünnepségre a többség nem tudott eljönni.

Már nagyon vártak minket a telepen. A középső közben állítottuk fel a fát újra, gyerekekkel és felnőttekkel, és vidám hangulatban díszítettünk a minusz húsz fok ellenére. A Boga, Moga és Barátaik zenekar tagjai mesélték, milyen jól sikerült az előadás, és hogy sajnálták, hogy nem lehettünk ott a nagy hó miatt. Mi is nagyon sajnáltuk, de öröm volt látni a csillogó szemeket, és az előörs nagyon jól tette, hogy december 20-án megtartotta az ünnepség imatermi részét. Mondtuk a gyerekeknek, hogy lesz még alkalmuk előadni a műsorukat január 24-én Budapesten is, a Gödörben lévő bemutatón, ettől nagyon boldogok lettek.

Miközben díszítettük a fát a hozott alapanyagokból kreáltunk pásztor, angyal és egyéb jelmezeket. A személykocsiból büfét csináltunk, üdítővel (amibe nem kellett jégkocka), édességgel, házi süteménnyel, rágcsálni valókkal. Mindenki meghatóan türelmes volt, semmi tülekedés. Mosolyogva kínálgatták egymást kicsik és nagyok. E. Kriszta a médiacsoport módszeréhez híven biztatta a gyerekeket az események megörökítésére. A hidegben kicsit reszketős képek születtek, de szépek.

A szombati nap izgatott főpróbával és készülődéssel telt Gyuricska István gyülekezeti termében. Kipróbáltuk az immár véglegesített jelmezeket és díszleteket. A jelmezek (különböző fejdíszek) részben a gyerekek korábbi rajzaiból készültek. A szombat esti próba végén a gyerekeknek meghívókat adtuk a másnapi ünnepségre, melyeket szétosztottak a családok között.

Gergő és Zsófi este csatlakozott hozzánk. Az ünnepély időpontját (dec. 20.) több hete tudták a családok, szombaton már mindenki nagyon várta. Így vasárnap reggel, amikor kiderült, hogy a többiek a nagy hó miatt nem tudnak elindulni Budapestről, mind az öten egyetértettünk abban, hogy nem lehet bizonytalan időpontra elhalasztani az ünnepséget.

Reggel megosztottuk a ránk háruló feladatokat. Virág Eszter a díszleteket készítette elő, és fogadta az érkezőket Gyuricska termében. Pali előkészítette a karácsonyfát, és autóval szaladgált a telep és a Tesco között. Zsófi és Gergő közben ropogtatni valót, üdítőt és karácsonyfadíszt vásárolt, majd csatlakozott Katához a telepen, aki a szereplőket és a többi érdeklődőt toborozta.

Vasárnap reggel 10 óra után nagy csapatban átsétáltunk a magas hóban a telepről Gyuricska termébe. Nézőnek főleg gyerekek jöttek, de azért ott volt több szülő is. Így körülbelül 30 nézőnek játszott körülbelül 15 szereplő. A zenés mesejáték Boga és Moga (eredetileg cigánynépmesei alakok) vándorlásáról szól. A két varázslény egy felhők fölötti országból indul földi vándorútra, míg meg nem érkezik a hétesi hídhoz. Ott találkoznak a magukat madárnak, fának, virágnak álcázó hétesi gyerekekkel, akik meghívják őket, hogy együtt töltsék a karácsonyt.

A képeket készítették: Királylány 10 éves, Királyfi 11 éves,Csipkerózsika 10 éves, Kati 10 éves, Junior 14 éves.

A Mikuláscsomagokat az All Nations Budapest Lions Club adományozta a hétesi gyerekeknek.

A képeket készítették: Királylány 10 éves, Királyfi 11 éves, Mary 12 éves, Gróf 15 éves, Roxi 10 éves, Kati 10 éves, Rics 10 éves, Junior 14 éves, Klucsev.

A Mikuláscsomagokat az All Nations Budapest Lions Club adományozta a hétesi gyerekeknek.

Bódis Kriszta és Koltai Kata hétfőn délelőtt az ATV Jam Light című műsorának vendégei voltak. A beszélgetés itt tekinthető meg.

Karácsony előtt szeretnénk levinni egy nagyobb szállítmányt Hétesbe, hogy minden roma család kaphasson ajándékot, ezért gyűjtünk:

- Ruhákat: úgy kérnénk a csomagokat, hogy külön legyenek felcimkézve a gyerekruhák (korosztályok szerint), illetve a felnőtt ruhák és a cipők, valamint külön az ágyneműk, függönyök, abroszok, ilyesmik.

- Műszaki cikkeket: elsősorban tárcsás mosógépet (automaták nem jók, mert nincs vezetékes víz) és centrifugát.

- Higiéniai eszközöket: folyékony szappan, sampon, fogkrém, fogkefe (lehetőleg "utazós", azaz amit tokba lehet tenni), vitaminok, hipo, pelenka és intimbetét.

- Karácsonyi kellékeket: karácsonyfa díszeket, szaloncukrot, édességet.

- Továbbá: babakocsit, kiságyat, használható állapotban levő kerékpárokat, játékokat.

Szállítani sajnos nem tudunk, de iskolák, óvodák esetén elmegyünk az összegyűjtött holmikért legkésőbb december 15-én.

A felajánlásokat a hetes09@gmail.com címre várjuk.

A hétesi modellprogram részét képező, már hagyományos telepi karácsonyi ünnepséghez és a közös főzéshez pénzadományoknak is nagyon örülünk:

Interkulturális és Irodalmi Centrifuga Alapítvány

10700440-44513106-52000001

Segítségüket előre is köszönjük!

Bódis Kriszta és az önkéntesek

Sziasztok!

Varga Pali vagyok, fő foglalkozásom szerint naplopó. Ez azt jelenti, hogy egy olyan cégnél dolgozom, ahol napkollektorokat szerelünk fel a házak tetejére azért, hogy melegvizet csináljunk a napsütésből. Hozzátok, Hétesre is egy napkollektoros rendszert vittünk le a munkatársaimmal. Nagyon jó érzés volt látni, hogy ennek ti mennyire örültetek, és milyen élvezettel használtátok a melegvizet adó zuhanyt. Azt éreztem, hogy a napkollektorok most igazán jó helyre kerültek.

Bevallom, egy kicsit féltem attól, hogy a drága napkollektoros rendszer Hétesen megrongálódhat. Végül azonban semmilyen sérülés, vagy hiány sem keletkezett. Ezért nagyon köszönöm, hogy vigyáztatok rá, és persze Zolinak és segítőinek is köszönöm, hogy éjszakánként figyeltek rá.

A zuhany kezelése mellett maradt időm részt venni a csoportok foglalkozásaiban is. Sokat játszottunk, rajzoltunk, zenéltünk, bolondoztunk együtt, és azt hiszem sokatokkal lassacskán megismertük és megszerettük egymást.

Jövőre, vagy akár még hamarabb is, azt tervezem, hogy a játékok mellett majd igazi iparos munkát is végzünk együtt, és megpróbálunk közösen hasznos tárgyakat készíteni a telep számára. Addig is ölelek mindenkit.

Varga Pali

Kézbesítve: '09.10.23.

Engem Koltai Katának hívnak. Én vezettem a zenecsoportot a táborban. Zenész vagyok. Leginkább gitározom. Azt reméltem, hogy a Hétesen együtt éljük át a gyerekekkel a zenélés, éneklés, alkotás örömeit. Ez így is történt. Gyönyörűséges volt a közös muzsikálás.

A zenecsoportot Virág Eszterrel ketten csináltuk. Most ő is bemutatkozik: Sziasztok, Virág Eszter vagyok, egyetemista, és romológia-pedagógia szakon tanulok Pécsen. Legfontosabb benyomásom az együttműködéséről, hogy egy szuper csipet-csapat, és még szuperebb csepp-csapat kovácsolódott össze belőlünk a hétesi telepen. Fantasztikus volt felfedezni azt, hogy minden gyerekben, egytől egyig ott szunnyad a tehetség, amiből egy-egy szikrát meg is csillantott a héten. Amennyiben reménységünk beteljesül, egyre több ilyen különleges megnyilvánulásnak, élménynek lehetünk részesei az elkövetkező évben is.

És, hogy mi jót munkálkodtunk egy hét alatt? Ízelítőként mesélünk egy kicsit. Először is tanultunk egy dalcsokrot: Hej tulipán tulipán.., Volt nekem egy kecském..., Csiga-biga gyere ki..., Elvesztettem zsebkendőmet..., Csillagok csillagok..., Aranyeső..., Ha megfogom az ördögöt..., Zöld az erdő..., Erdő szélén sátoroznak..., Umbala-umbala..., A nótáink jó pofák..., Jeruzsálem, ó be szép..., Könnycsepp csurog a pohárba... Ezeknek a daloknak egy részét persze mi nem tudtuk, ilyen mód' a gyerekek "rendelésére" éjszakánként tanultuk meg.